Olvasni a sorok között – Nonverbális jelek a kommunikációban

Bizonyára mindenkinek ismerősek a következő mondások: Fenn hordja az orrát. Arcizma se rándul. Föllélegzik. Fel a fejjel! Állj a sarkadra! – Belegondoltál-e azonban abba, hogy honnan is erednek és mit is „mutatnak” átvitt értelmükön túl? Ezek a mondások is azt tükrözik, hogy mennyire fontos szerepe van a testbeszédnek a kommunikációban és ez még a verbális kommunikációban is megnyilvánul.

A nonverbális kommunikáció – mimika, gesztusok, testbeszéd – az érzések és érzelmek kifejezésének legfontosabb eszköze. Evolúciós gyökerekkel rendelkezik, sokkal hamarabb megjelent, mint a verbális kommunikáció, azonban nagyon kevesen tulajdonítanak neki kellő figyelmet és még kevesebben tudják helyesen értelmezni, mivel a szavak elvonják figyelmünket. Csak a huszadik században kezdtek el behatóan foglalkozni ezzel a témával; Darwin úttörő munkássága megalapozta a kutatásokat ezen a területen és mára már kb. egy millió nonverbális jelzést különböztetünk meg.

Tudtad-e, hogy az emberi kommunikációnak csupán 7 %-a verbális, 38 %-a vokális és 55 %-a nem verbális? Valóban ilyen keveset „érnek” kimondott szavaink? Hm, úgy tűnik igen. A szavakat első sorban információközlésre használjuk, a testbeszéd az egymáshoz viszonyulás egyeztetésének eszköze, érzelmeink kivetülése.

Ha esetleg testbeszédszakértőkké szeretnénk válni (de akkor is, ha nem), három alapszabályt feltétlenül be kell tartanunk ahhoz, hogy helyesen értelmezhessük a testbeszédet és ne ítélkezzünk elhamarkodottan. Nagyon fontos, hogy a testnyelvi jeleket együttesen értelmezzük, ún. gesztuscsokrokban, hiszen olyanok, mint a szavak – mondatban, kontextusba foglalva van igazán értelmük. Azt is fontos megfigyelni, hogy van-e összhang a kimondott szavak és a nonverbális üzenet között. Amennyiben úgy érezzük, hogy valami nem stimmel, akkor inkább a szemünknek hiszünk, mint a fülünknek. Az utolsó szabály pedig az, hogy fontos a kontextus, a helyzet. Ha valaki a buszmegállóban dideregve összefonja kezét-lábát, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy távolságtartó vagy védekezik – maximum a hidegtől, mivel nagyon fázik.

Hogy miért is hasznos mindezeket tudni és helyesen értelmezni? Kutatások bizonyítják, hogy testbeszédünk tudatos irányítása változtat hozzáállásunkon, hangulatunkon. Javíthatja kedélyállapotunkat és növelheti önbizalmunkat. Így nem csak saját kommunikációnkat vagyunk képesek befolyásolni testbeszédünk által, hanem mások reakcióit is: kellemesebb, meggyőzőbb, eredményesebb beszélgetés születhet, ha tudatosan figyelünk a jelzésekre. A tudatos odafigyelés eleinte okozhat feszengést, hiszen ha minden gesztusunkat észrevesszük, azt hisszük, mások is mindent érzékelnek, azonban ez nem így van. Csak az elején nehéz, hiszen sok gesztus velünk született, most csak tudatosítjuk ezek üzenetét. Gyakorold a hatalmi pózt (power posing).

Felmerül a kérdés, hogy mindez manipuláció-e? Nem az. Legalábbis nem a szó negatív értelmében. Olyan, mint az öltözködés vagy beszéd: ösztönösen mind a jó stílust keressük, kedvező színben szeretnénk feltűnni. Így hát egy kis tudatossággal és mindenféle materiális eszköz nélkül sokat tehetünk a kommunikáció javulása érdekében. Figyeljünk oda magunkra és egymásra. 🙂

Ha többet szeretnél megtudni a témáról, olvasd el Barbara és Allan Pease: A testbeszéd enciklopédiája című könyvét, amit testbeszéd-szótárként is használhatsz akár a mindennapi helyzetekben, akár állásinterjúra készülve, konfliktuskezelés eszközeként, netán csábítás vagy udvarlás céljából.

Írta: Nagy Laura

 

SHARE